Életem mostanában ...

Ezt az egész blogot igazából magamnak hoztam létre hogy valahova leírjam gondolataimat a jelenlegi helyzetemben. Ez most az utóbbi két napom.
Ma talán sikerült lezarnom magamban ezt az egészet ami az Erikaval történt. De igazából most szerintem magamnak is hazudok ma mikor lattam hevesen vert a szívem ra kellett jönnöm hogy semmit nem változtak az érzéseim. Tudom hogy tegnap együtt voltak de nem igazán érdekel. Míg minden egyes nap mikor tudok aludni arra gondolok hogy holnap könnyebb lesz minden es együtt lehetek vele. Nagyon sajnálom hogy nem tudtunk több napot együtt tölteni talán akkor minden máshogyan alakul. Nem kellene mar ra gondolnom de nem tudok másra. Csak a BABabó party ami kikapcsolja az agyam de nem sok értelme csak így nem jár az agyam. Tudom hogy nem ártana ennem sem de mikor éhes is lennék utána nincs kedvem hozzá. Remelem hamarosan változik majd valami vagy így vagy úgy. Ezt a mai napot is ugy fejeztem be hogy szeretem őt.
Nem igazán jön az alom a szememre... pedig érzem hogy teljesen kimerultem ebben az egy hétben agyilag. Nem tudom azt mondani hogy érzelmileg rendben vagyok mert akkor hazudnék mert nagyon szeretem es hiányzik ez a kis dinka.
Ma találkoztam vele. Fura érzés volt ami egyben fajt es jo is volt egyben. Megakartam csókolni de nem tettem meg inkább leírtam majd beszéltünk arról hogy tényleg jobb ha elengedem. Talán meg egyszer összehoz a sors egymással ... talán.
De nem a mai a legrosszabb napom a ma es a holnap gyerekjáték. Emberek vesznek körbe éjjel nappal. Nem mernek magamra hagyni. A legrosszabb a jövőhet lesz. Mert körül vesz a csend. Gondoltam magamban letisztazom most. Sokat számít hogy most körbe vesznek a barátaim Tamás,Balázs, Edvin. Igen meg Edvin is hiába mondom neki mindig azt hogy nem vagyunk barátok :)
Imádom még hiányozni is fog ha nem lesz itthon.
Most jelen pillanatban csak a BABabó party az ami segít abban hogy kikapcsoljam az agyam illetve tudjak aludni.
Holnap a Csabikával leszek szinte egész nap. Ő egy nagyon beteg rokon kisfiú akinek gerincvelő átültetésre lenne szüksége de nem mindegy hogy kitől vagy hogyan nem is értem pontosan az ő betegségét. De tudom hogy minden pillanatban erőt ad hogy elfelejtsem a problémáim mert nem nekem vannak a legnagyobbak. Hanem neki. De hihetetlenül erős es ez ad nekem is erőt mindenhez. Ma beszéltem vele telefonon vagyis inkább szerettem volna de azt mondta az anyukájának hogy most nem beszél velem mert sír. De megüzentem neki hogy holnap vele leszek játszunk meg beszélgetünk. Mar nagyon várom.
De most egy nehéz időszak ez az életemben... de ezen is túl leszek.
Gondoltam hogy most mindent leírok ami éppen az eszemben jár.
Nagyon remelem hogy boldoggá fogja tenni az Erikát mert megérdemli. Ha egy ujjal is hozza ér biztosan nem hagyom szó nélkül. Valamiért tényleg olyan érzésem van hogy ez még nem a vége volt a kettőnk közti kapcsolatnak. De most hagynom kell hogy megtudja hogy mit vagy kit szeretne valójában. Ő elmondta hogy ez az ember része lesz az életének mert mindent meg tud vele beszélni es sok mindent tud róla. De nem szeretnem ha valahogy így alakul hogy együtt leszünk hogy legyen mert szeretnek en lenni az akinek bármit elmondhat. Folyamatosan ő jár az eszemben főleg mikor dolgozom mert ilyenkor nem tudok semmit használni hogy ki tudjam kapcsolni a gondolataim. Nem minden szerelem igazi. Erikanak igazi kell ha nem adhatom meg neki akkor békén kell hagynom mielőtt ártanék. Magamban megmarad az emléke örökre. Büszke voltam rá mert olyan átéléssel es odaadással dolgozott az üzletben folyamatosan es azt mondogattam magamnak hogy igen ő az én barátnőm. Gyönyörű vagy erős tele cél tudattal. Nagylelkű barát amit megmutatott Tamarával kapcsolatban mégha sokszor at is verte. Vakító fény volt számomra a sötétség tengerében. Még a mai napig is azt érzem hogy különleges lány es ez így igaz. Valamiért találkoztunk de még egyikünk sem tudja hogy miért. Rengetegszer elmondtam magamnak hogy Ég veled Erika hiányozni fogsz de meg mindig azt érzem hogy vele szeretnek boldog lenni. Ezért nem is igazán tudok tőle búcsút venni.